Kérdések - Szilvásvárad - Bélapátfalva

A Szilvásváradhoz és Bélapátfalvához tartozó kvízkérdések az A kvízben találhatók! 

Szilvásvárad református templom

A református templomot gróf Keglevich Miklós építtette a 19. század első felében. A domboldalon álló körtemplom mellett négyzet alaprajzú harangláb található. Bejáratát négyoszlopos timpanonos portikusz hangsúlyozza. Milyen stílusú épület a templom?

Szilvásvárad kilátó

A Millenniumi Kilátó a 625 méter magas Kalapat-hegyen gyalogosan is megközelíthető a Millenniumi tanösvény sétaútján, amely a fedett lovarda mellől indul. A beton alap fölött a szibériai vörösfenyőből készült, vörösrézzel díszített kilátó a zászlócsúcsig 36 méteres magasságig emelkedik, sisakja alatt a terasz 20 méter magasan van. Melyik évben,augusztus huszadikán adták át a kilátót? 

Bélapátfalva tó

Bélapátfalva természeti értéke a település központjától néhány kilométeres távolságra található kis tó. A tavat az egykori Bélapátfalvi Cementgyár vízellátásának biztosítására, mesterségesen hozták létre. A tó és Bél-kő sziklás hegyoldala nagyszerű látványt nyújtanak együtt. Mi a tó neve?

Szilvásváradon a forgalmas Egri útból nyíló Szalajka úton, gyalogosan rövid sétával elérhető a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút Szilvásvárad fatelep végállomása, a lovaspálya mellett. A település idegenforgalmi központjának tekinthető ez az útszakasz, ahol hangulatos vendéglátóegységekbe lehetet beülni, illetve ajándéktárgyak beszerzésére ad lehetőséget a nagy számban megtalálható ilyen portékát áruló bolt. A kisvasút nagyon népszerű; körülbelül négy kilométer hosszú pályája a Bükk hegyei között, a Szalajka-patak völgyében kanyarog. A hegység a bükkfáról kapta nevét, és a szürke törzsű fából látni is sokat, miközben meleg ruhadarabba bújásra késztet a nyitott kocsi ülésén a hűs menetszél.

Körülbelül negyedórás vonatozás után érkezünk meg Szalajka Fátyol-vízesés végállomásra. Szilvásvárad legfőbb nevezetessége a körülbelül négy kilométer hosszú Szalajka-völgy. A magashegyi jellegű völgy a Bükk hegység egyik legszebb látnivalója, nevét az üveggyártáshoz szükséges hamuzsír latin neve -Sal Alcali- után kapta.  A kisvasút végállomása a Gloriett-tisztás mellett található, innen kis sétával elérhető a Szalajka-völgy legismertebb látnivalója a Fátyol-vízesés. A 17 méter hosszú mésztufa-vízesés 18 teraszán zúdul le a Szalajka-patak kristálytiszta vize. A vízből kicsapódó kalcium-karbonát természetes úton létrejött lépcsőszerű gátakat alkot; nevét a vízesés a gátakon átbukó patak vízpermet-fátyláról kaphatta.

A vízesés mellett található a Szabadtéri Erdei Múzeum, ahol a régi erdei mesterségeket, és mesterségek gyakorlóinak életkörülményeit lehet megismerni. Innen közepes sétával elérhető az Istállós-kő, és a hegy oldalában található ősemberbarlanghoz vezető szerpentin jellegű gyalogút eleje. Visszafelé, a kisvasút végállomásának irányába kell haladni, majd azt elhagyva a völgy végében mesterséges kis tavat pillanthatunk meg. A Szalajka-patakot több helyen is felduzzasztották, a helyi gasztronómia jó hírét öregbítik az itt tenyésztett ízletes húsú pisztrángból készült különböző fogások.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Istállós-kő 958 méter magas, a Bükk második, az ország hatodik legmagasabb hegycsúcsa. Oldalában ötszáz méternél magasabban található az ország leglátogatottabb ősemberbarlangja. Az Istállós-kői-barlang egyetlen tágas terem, hossza több mint ötven méter. A barlangot sokáig istállónak használták, erről kapta nevét a hegy is. A barlang nagyon jelentős régészeti lelőhely, a cro-magnoni ember Aurignaci-kultúrájának emlékeit az országban csak itt, és a Peskő-barlangban találták meg. Az itt feltárt közel 80 mázsás tűzhelyet a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. Egyedülálló lelet a barlangi medve csontjából készült furulya. Több, addig ismeretlen állat csontjai is előkerültek.

A csúszós, nagy kövekkel sűrűn tagolt, hosszú gyalogúton lényegében minden korosztályból látni látogatókat; ez is mutatja, hogy a hatalmas barlang vonzereje milyen nagy. Az erőfeszítés megéri, hiszen a barlang páratlan látnivaló. Bár a visszaút jóval rövidebbnek tűnik a hegyről lefelé, a meredek szerpentinen érdemes a korlát közelében maradni. Hosszasan valószínűleg senki nem gondolkodott a csúszós úton azon, vajon hogy hozták le azt a nyolcvan mázsás tűzhelyet a hegyről.

 

 

 

 

 

 

 

 

Közúton Szilvásváradtól Bélapátfalva körülbelül 7 kilométeres távolságra található, déli irányba Eger felé. A Bél-kő nyugati lábánál elterülő kisváros járási székhely. A központtól gyalogosan is megközelíthető egy közepesen hosszú sétával Bélapátszombat városrész, ahol a Lak-völgyi tó is található, és ahol könnyen találhatunk kiadó házakat.

Innen is megközelíthető a Bélháromkúti ciszterci apátság temploma, Bélapátfalva legfőbb nevezetessége. Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította, aki a Bél nemzetségből származott. Magyarország egyedüli épen maradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, gótikus és barokk részekkel, a Háromkút forrás mellett, az erdő közepén egy nagy tisztáson áll. Háromhajós, bazilikás elrendezésű templom, kereszthajóval, építését a 13. század első felében kezdték. A ciszterci hagyományoknak megfelelően torony nélküli, nyugati homlokzatán szürke és vörös kváderkövekből rakott sorok váltakoznak, felettük mérműves gótikus rózsaablak látható, alul a bejárat szépen faragott bélletes kapu. Az apátság belülről ugyanolyan lenyűgöző mint kívülről, sok más mellett nagyon szépek az akantuszleveles fejezetű falpillérek. A templomtól délre a ciszterci kolostor maradványai láthatók.

Amennyiben az országúton gyalogosan jöttünk fel az apátsághoz, az oda-vissza út már egy hosszabb séta, viszont a Bükk természeti szépségeit így hosszabban csodálhatjuk. Nincs kiépített gyalogút itt, így az autóforgalomra ügyelni kell a kanyargós országúton. A Bél-kő közelében haladunk, és még jobban látszik innen, mint a település központjából, hogy a 2002-ig közel száz éven át működő cementgyár számára szükséges mészkőbányászatnak milyen nagy kárát látta a hegy. Ugyanakkor éppen a cementgyár vízellátása érdekében alakították ki mesterségesen a szép fekvésű kis Lak-völgyi, korábbi nevén Gyári-tavat. A Lak-völgyi az egyik leghangulatosabb kis tó az országban; a Bél-kő kopár orma és a tengerszemhez hasonló tó együttes látványa magashegyi hangulatot ébreszt. A tó kedvelt horgászhely, partján éttermet is találunk. A tó melletti szép és nagy tisztáson, ahol kijelölt tűzrakó helyek is vannak, lehetőség van sátorozásra is.