Kérdések - Tata

A Tatához tartozó kvízkérdések az A kvízben találhatók!

Tata városkép

Melyik híres építész munkái határozzák meg Tata városképét?

Tata óratorony

Az ácsolt óratorony eredetileg harangláb volt; 1763-ban Fellner Jakab tervei szerint készítette Éder József tatai ácsmester. A nyolcszögletes, zömök torony alsó része téglából, felső része fából van, amely vasszögek felhasználása nélkül készült. Mit tart a hagyomány a belsejében található falazott fülkéről?

Tatai vár

A várat a 14. században építtették a Laczkffyak, nagyszabású kiépítése Zsigmond (1387-1437) királyhoz fűződik. A törökök 1543-ban foglalták el, kilencszer cserélt gazdát, 1683-ban a törökök felrobbantották. Hány saroktornya volt a várnak Mátyás király (1458-1490) korában?

Melyik királyt látta vendégül Zsigmond király (1387-1437) a várban 1412-ben?

Mekkora sereggel kezdte meg Szinán pasa a tatai vár ostromát, amelyet két hónapon át tartó ostrom után elfoglalt 1594-ben?

Tata Kristály Szálló

A Kristály Szálló az ország legrégebben működő szállodája. Épülete barokk eredetű, emeletét még 1766-1769 között építették rá Fellner Jakab tervei szerint. Mai eklektikus formáját 1891-ben nyerte el, 2005-ben új szárnnyal bővült. Mi volt a neve az első, még földszintes épületnek?

Tata Angolkert

A Cseke-tónál található 46 hektáros Angolkertben jelölték ki 1948-ban az olimpiai edzőtábor helyét. Teljesen 1951-re épült ki ,de azóta is folyamatosan fejlesztik a sportolók olimpiai felkészülését szolgáló komplexumot. Melyik volt az első olyan olimpia, amire már Tatán készültek fel a magyar sportolók?

Tata Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum

A Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum épületét Fellner Jakab 1758-ban vásárolta meg és 1760-ban újjáépítette. Mi volt a funkciója eredetileg az épületnek?

Fellner Jakab kilátó

A Kálvária domb közelében emelkedik a Fellner Jakab kilátó. Milyen magas?

Nepomuki Szent János-szobor

A várárok vízét levezető patak felett áll a kőből és téglából rakott híd. A hídon az 1770-ben készült Nepomuki Szent János-szobor csodálható meg, Schweiger Antal alkotása. Nepomuki Szent János szobra mellett áll a talapzaton egy puttó. A kompozíció része két barokk kőváza melyeket kovácsoltvas kerítés köt össze. A szobrokat tető védi, és több kovácsoltvas lámpa világíthatja meg. Kiknek a védőszentje Nepomuki Szent János?

A Gerecse és a Vértes hegység közelében elhelyezkedő, történelmi hangulatú kisváros Tata közúton és vasúton is könnyen elérhető, autópálya mellett fekszik, és vasúti fővonal szeli át. Én vonattal érkeztem a városba. Hazai viszonylatban a fővárosból Tata vonattal nagyon kedvező menetidővel érhető el, a Sopron felé közlekedő IC vonat a Tatáig tartó út nagyobb részét 140-es sebességgel tette meg. A vasútállomás a belvárostól távolabb található, ahogy általában az lenni szokott. Közvetlen közelében a csendes környezetben érdemes megvárni a helyi járatú buszt. Az 1-es jelzésű busszal a kisváros központjába lehet jutni. A vasútállomáson a peronok megközelítése vasúti felüljárón át lehetséges, visszafelé érdemes az ehhez szükséges plusz időt bekalkulálni a kiérkezésnél.

A busz körülbelül tíz perc alatt a belvárosba vitt, a Kossuth téren szálltam le. A hangulatos tér központi része egy kör alakú, a közepe felé kissé bemélyedő, amfiteátrumra emlékeztető térrészlet, melyet egymástól szabályos távolságokra lévő oszlopszerűre nyírt zöld növények határolnak. Ezt a felfelé törekvést erősíti egy magas obeliszk tetején elhelyezkedő szép Szűz Mária-szobor feje körül glóriával; Schweiger Antal alkotása.  A tér legfeltűnőbb épülete annak legmagasabb részén áll, néhány tíz méterre innen. A copf stílusú római katolikus templom kissé kopottas állapotában is rendkívüli látvány, tervezésében a Tata városképét munkásságával nagyban meghatározó Fellner Jakab is részt vett. A szobor irányába elindulva változatos stílusú épületek között elhaladva abba a kis utcába juthatunk amelyik az Esterházy-kastély, és utána rövidesen az Öreg-tó és a Tatai vár felé vezet. Bár az utca valóban nem hosszú, de több jó lehetőséget is kínál ha megéheztünk, megszomjaztunk. Friss, sokféle finom pékárut árusító üzlet, ízletes fogásokat kínáló, nem drága étterem is van itt, ahogy nagy forgalmú élelmiszerbolt is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kis utca egy másikkal fut össze és egy kisebb teret alkotva ér így véget a kastély melléképületeinél. Ezek a nagyon szép barokk stílusú, az őket összekötő téglakerítéssel egy egységet alkotó épületek nagyban meghatározzák a kis tér hangulatát. Nem csak a melléképületek homlokzata kanyargós, a téren átvezető országút is mindkét irányban az. Egyik irányba nézve látható a volt zsinagóga szépen felújított romantikus stílusú épülete, amely napjainkban kiállítóhely, másik irányban egy régi iskolaépület után a város legmagasabb pontja, a Kálvária-domb felé kanyarodik meredeken az út. Egyik irányban sem kell elfordulni, csak tartani az egyenes haladási irányt, hogy a kastély főépülete mellett eljussunk az Öreg-tó partjára. Innen már a parkossá váló zöld környezetben füves, nagy fákkal sűrűn tagolt parkban folytathatjuk a sétát, gépjárművektől elzárt területen. Nagyon kis távolság megtétele után, balra pillantható meg az Esterházy-kastély főépülete. A kastély nyeregtetős épületét két oldalról lezáró háromszintes saroktornyok nagyon jellegzetessé teszik a barokk épületet.  A melléképületekkel egységet alkotó egykori főúri kastély kihasználatlanul állt, de a patinás épületegyüttes részleges felújítása éppen tatai látogatásom után néhány héttel indult. A másik irányban már látszik az Öreg- tó, mely a kastély egykori urainak halastava is volt a 18. századtól kezdve. Az öreg megnevezés jól illik a tóra, mivel jóval a 18 század előtt kialakított mesterséges állóvíz, mely főleg a vár védelmét szolgálta a középkorban. Partján a sűrűn megtalálható padok lehetőséget nyújtanak, hogy rajtuk megpihenve szemléljük a nagy nyugodt vízet és környezetét. A várhoz vezető úton továbbhaladva nagyszerű fotóstéma a nagy platánfa közelében a tóban mesterséges kis szigeten álló Keresztelő Szent János –szobor. Innen már nagyon közel van az egykor négy saroktornyos gótikus eredetű vár.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egykori vízi-vár a török harcokban legalább ötször került a török ostromlók kezére. A sok ostrom miatt ma már csak egy torony látható, és általában is elmondható a várról, hogy kis része maradt épen fenn, de a megmaradt fal- és bástya maradványok azért így is nagyon látványosak, és ehhez a vizes környezet is sokat hozzátesz. Az egykor a tó helyén található lápos vizes terület nehéz átjárhatósága is közrejátszhatott benne, hogy Szinán pasa a mai viszonyok között is komoly létszámúnak mondható kétszázezres sereggel indult a vár meghódítására 1594-ben. A vár kiépítése még a török megjelenése előtt, főként Zsigmond király korában történt, a király 1412-ben itt látta vendégül a lengyel királyt.   A vár vastag falai mögött ma már múzeum működik, ahol nagyon érdekes római kori leletek mellett a várhoz köthető kiállítási darabokat is láttam. A középkori, zöld csempékből épített, lovagos díszítésű kályha nyűgözött le ezek közül igazán. A helyi nevezetességekhez nem sorolom a váratlanul megjelent háziállatokat. A várárokban pont olyan békésen legelte a füvet egy bégetésével néha nagy zajt keltő birka és őt követő társa egy csendesen legelő  szamár, mint sok távoli elődjük, egy technikával sokkal kevésbé ellátott korban, némelyik  talán ugyanitt.

 

 

 

 

 

 

 

 

A várat nemcsak önmagáért érdemes megkerülni, a közeli autóút  egyik oldalán a hídon nagyszerű barokk szoborcsoport látható:  Nepomuki Szent János védőtető alatti alakja mellet egy puttó látható, a szobrok mészkőből, a míves korlát és lámpák kovácsoltvasból készültek. Nem sokat kell sétálni innen, hogy a Cifra-malom épületéhez érjünk. Az öreg malom falán tábla tájékoztat róla, hogy a malom biztosan állt már 1587-ben. Az épület mellett letekintve még láthatjuk az egykori vízkerekeket. A malom régen állítólag páros napon a törököknek, páratlan napokon a magyaroknak őrölte a gabonát. Tatán egyébként nagyon sűrűn találkozhatunk egykori vízimalmokkal. Néhány percnyi járásra innen a Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum épülete szintén malom volt egykor. A tópart mellett a vártól lefelé sétálva a Tópart sétányon a Pötörke-malom épületét találhatjuk meg, az ezzel párhuzamos főút, az 1-es út mentén az egykori Miklós-malom épülete látható. Jóval messzebb van a központtól az egykori Berta–malom amelynek szépen felújított épülete idegenforgalmi célokat szolgál. Meg lehet közelíteni a belvároson átvágva kis utcákon is, vagy kis kerülővel az Öreg-tavat is vízzel ellátó Által-ér hangulatos partja mellett sétálva. A malom is erre a vízfolyásra épült.

 

 

 

 

 

 

 

 

A város egyik híres látnivalója az óratorony, mely Fellner Jakab tervei szerint, Éder József tatai ácsmester kivitelezésében készült 1763-ban, egyetlen szög felhasználása nélkül, pedig az épület legnagyobb része fából van. A rendkívül hangulatos látnivaló az 1-es főúttól kicsit beljebb található, egy kis tér központi eleme és eredetileg harangláb volt. Az óratorony belsejében található falazott fülkéről a hagyomány azt tartja, hogy városi fogda volt.  Az út túloldalán a kapucinus templom és kolostor épülete tűnhet fel azonnal. A barokk templom és kolostor óratornya egy zsindelyes kis huszártorony. A városban általában minden eddig említett közterületen jellemzően gondos kertészeti tervezés és munka nyomaival találkoztam; színpompás virágok, változatos formára nyírt, gondozott bokrok- melyek főleg örökzöldek-, sokszor megtalálhatók a belvárosban gyakori kis zugok, üzletekkel tarkított átjárók és közök területén is, még inkább hangulatossá téve azokat. És ha már szép növényzet, Tatán járva nem érdemes kihagyni az Angol-parkot sem mely az első ilyen jellegű kert volt az országban és a Cseke-tó szomszédságában található. Megközelítése a kapucinus templom mellől indulva úgy is lehetséges, hogy még útba ejtjük a Kristály szálló patinás épületét, amely a legrégebben működő hazai szálloda. Mellette is hasonló magasságú egyemeletes épület látható, szintén patinás hatású épület, kiugró középrésze alatt boltívek alatt vezet át a járda. A két épület között letérve a forgalmas útról, könnyen megközelíthetjük az Angol-kertet, melyben az olimpiai edzőtábor helyét 1948-ben jelölték ki. A kert nagyon hangulatos helyszín a csendes időtöltéshez, kikapcsolódáshoz. Látnivalók a műrom, a tó és egy kisebb folyóvíz, a pálmaház és a kiskastély szépen felújított épületei.

 

 

 

 

 

 

 

 

Tata igazi kisváros, lakossága a huszonötezer főt sem éri el, mégis a látnivalók sora az eddig említettek után sem fogy el végleg. A látnivalókról, a város történelméről sok helyen találunk az utcákon elhelyezve többnyelvű információs táblákat. Mindenképpen érdemes meglátogatni a város legmagasabb pontját a Kálvária-dombot is, amely természetvédelmi terület. Ehhez a kiindulási pont, a Kossuth tér felé vezetett vissza az utam, majd innen egy újabb kis sétával érhető el ez a célpont. A Fellner Jakab kilátó 40 méter magas épülete tájékozódási pontot nyújt az irányt illetőleg, mert a város nagyon sok pontjáról látszik. A domb magassága szerint valóban csak domb, hiszen még 200 méterre sem emelkedik a tenger szintje felé, de anyaga kőzet melyből az egykor itt működő kőfejtőben sokat kibányásztak.  A Kálvária-domb tetejéről letekintve a szabadtéri geológia múzeum szabályos körben elhelyezkedő nagy követit pillanthatjuk meg. A kis barokk stílusú kápolna van a magaslat központi helyén, közelében téglából épült különleges víztorony látható. A névadó Kálvária szoborcsoport néhány tucat méterre a kápolnától tekinthető meg, és nincs már igazán jó állapotban. A kilátó áprilisban még nincs nyitva, így nem tudtam a várost és a dombot megnézni odafentről. A jellegzetes épület 1930-as években épült sörétöntő toronynak egy gyár részeként. Hangulatában inkább emlékeztet egy reneszánsz hangulatú világítótoronyra, vagy egy mediterrán város bástyatornyára. A háttérben látható várossal nagyszerű látnivaló.

Innen lefelé haladva még megcélozhatunk néhány a tópartról látható régi nagyobb iskolaépületet, vagy akár visszatérhetünk az Öreg-tó partjára. A tavon ősztől tavaszig rengeteg vízimadár tanyázik, a tó ezért is különlegesen védett terület.  Madarakat ilyenkor már kevesebbet láttam a tavon, inkább kajakozók, szörfőzök, kis hajók látszottak a több kilométeres távolságra elnyúló vízen.